Skip to content

Szoborséta 3. Eltűnt szobrok nyomában 2.

2011. augusztus 6. szombat

Ereklyés Országzászló: a szertartás

Az irredenta szobrok elé, a tér képzeletbeli észak-déli tengelyén 1928-ban épül fel az Ereklyés Országzászló. A zászlónak mint a nemzet összetartozását szimbolizáló jelképnek már az irredenta szobrok felavatása idején fontos szerep jutott.  Az 1921-es szoboravatási ünnepségen Zadravecz István katolikus tábori püspök megszentelte a kimondottan erre az alkalomra készült országzászlót, melyet, miután más keresztény felekezetek vezető lelkészei is megáldották, a Bazilikában helyeztek el.

Az Ereklyés Országzászló felállítása az irredenta kultusz olyan elemét teremtette meg, mely országszerte elterjedt (1941 végére 702 országzászlót állítottak fel). Az Szabadság téri országzászlót a magyarság számára szimbolikus fontosságú napon, augusztus 20-án avatták fel, ezzel is utalva a Szent István által alapított államra, az eredeti országhatárokra. A Füredi Richárd és Lechner Jenő által tervezett emlékmű számos vallásból kölcsönzött utalást tartalmazott: a zászló talapzata leginkább egy templomi szószékre emlékeztet – igaz a szónoklatok mellett éppen hogy „katonai” funkciója volt, hiszen gyakran állt itt őrség, tartottak őrségváltás. Ez látható egy korabeli filmhíradón is.

Szószék felirattal (Carlow, Németország), Szószék szimbolikus Tízparancsolat táblával (Csonoplya, Szerbia) Forrás: http://www.kirchgemeinde-carlow.de, http://www.tschonopl.de

A templomi szószékekhez hasonlóan (azokat ugyanis gyakran díszítették bibliai idézettel, vagy szimbolikus Tízparancsolat táblával)   itt is megjelent az „ige” három magyar nyelvű idézet formájában: Urmánczy Nándor jelmondata címerpajzsba vésve („A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig”), a Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy, továbbá „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le” felirat. A jobb és bal oldalon angol és olasz nyelvű idézet erősítette meg, hogy a magyar igényeknek nemzetközi támogatói is akadnak, a feliratok Lord Rotheremere-től és Benito Mussolini olasz diktátortól származtak. A szószék előtt az ország nagycímere mellett az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere díszelgett – utalva a nemzeti nagyság kiemelkedő időszakaira.

Az Ereklyés Országzászló képeslapon / Forrás: Zeidler lásd alább

A zászlórúd alján kitárt szárnyú Turul foglalt helyet, a rúd tetején pedig egy esküre emelt 1 méteres kéz volt, melyet Horthy Miklós kezéről mintáztak. A bronz országzászlóba a magyar vármegyék és községek zászlószögeit verték. Az országzászlón a nemzeti lobogó félárbocon volt, mely kifejezte, hogy a nemzet folyamatosan gyászol  (az Országgyűlés zászlajának félárbocra eresztéséről már 1920-ban a trianoni békeszerződés ratifikáláskor döntöttek). A zászlót csak az elcsatolt területek visszaszerzésekor, de akkor is csak egy hétre húzták fel teljesen.

Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy a huszas-harmincas években a fasiszta Németországban jellegzetes zászlókultusz alakult ki, és az Egyesült Államokban éppen ebben az időszakban – meglehetősen egyedülálló módon – szabályozták törvényben a csillagos-sávos lobogó használatának módját.

A nácik kultikus tárggyá tették azt a zászlót, melyet a müncheni sörpuccs idején meghalt SA-tagok vére állítólag átitatott. Ez a vérzászló (németül: Blutfahne, eredetileg ez a vörös színű zászló a Német-Római Császárság idején a földesúr pallosjogát jelezte) a nemzetiszocialista mozgalomban ős-zászlóvá avanzsált, a vérzászlóval avatták ugyanis fel – egyszerű összeérintéssel – a párt- és SS-zászlókat. Az Egyesült Államokban pedig 1923-ban tartották a Nemzeti Zászlókonferenciát, melyben lefektették a zászlóhasználat szabályait; ebből születik 1942-ben a Federal Flag Code, azaz a zászlótörvény. Ekkor szüntetik meg különben a Bellamy köszöntést, melyet 1890 óta naponta használtak az amerikai iskolás gyerek. A Bellamy köszöntés ugyanis kísértetiesen hasonlított az olasz és német fasiszta karlendítésre, már csak azért is, mert Francis Bellamy maga is az ókori rómaiak köszöntését kopírozta. A felemelt karral való tiszteletadást az 1942-es zászlótörvény elfogadásával  a ma is ismert szívre tett kézzel történő tisztelgés váltotta fel. Mindezzel a kis kitérővel csak annyit szeretnék jelezni, hogy önmagában a zászló tisztelete – mely alapvetően katonai hagyomány – nem csak az autoriter rendszerek sajátja.

Gyerekek gyakorolnak: Bellamy köszöntés az USA-ban, Hitlergruß Németországban

De vissza a Szabadság térre! Szintén az Ereklyés Országzászlóhoz kapcsolódó szertartás része volt a csonka-magyarországi községekből, a 72 történelmi vármegyéből (tehát a horvátországiakból is!), valamint más fontos helyszínekről (pl. különböző fontos csatahelyszínek) érkező föld elhelyezése egy kőlappal elzárható urnába (erről a szertartásról is fennmaradt egy filmhíradó-részlet).  Ezzel gyakorlatilag egyfajta új koronázódomb létesült. A második világháborúig gyakorlatilag a Szabadság tér állami ünnepségek és társadalmi események fontos helyszíne: felvonultak itt társadalmi szervezetek,  tartottak itt háztömb körüli kerékpárversenyt.

Az Ereklyés Országzászlót 1945-ben elbontják, akkor talán még nem is annyira ideológiai okokból, hanem mert zavarta egy másik emlékmű megépítését. Ekkor készül el ugyanis a szovjet emlékmű – a közhiedelemmel ellentétben nem az Országzászló pontos helyére, hanem attól északra. A Magyar Élettér Alapítvány a Szabadság téri mélygarázs építése idején feltárta az országzászló alapját a szovjet emlékműtől délre, azzal a céllal, hogy újra felépítsék az emlékhelyet.

Kései irredenta szobrok: meztelen fájdalom

Érdekes módon a harmincas években a térre kerülő két irredenta szobor teljesen meztelen alakokkal fejezi ki a nemzetet ért fájdalmat. 1932 október 6-án avatták fel a francia Emile Gustav Guillaume szobrát, melyet a már említett Lord Rothemere ajándékozott Magyarországnak. Érdekes módon Guillaume-nak  egy első világháborús ütközetre emlékeztető meztelen nőalakja 1919-ben Londonban még komoly megütközést keltett. Feltehetően Magyarországon is sokat változott a közízlés a harmincas évek elejére.

A Magyar Fájdalom szobrával szemben állt a Magyar Feltámadás alakja, Dózsa-Farkas András alkotása, mely egy meztelen férfit ábrázolt. A „historizáló” szobrászat helyett ez az alkotás már-már expresszionista. Mindkét szobor sorsa érdekes: a Magyar feltámadás alakja 1940-ben – szimbolizálva, hogy megkezdődött a feltámadás az első bécsi döntéssel – Kassára került, további sorsáról nem tudunk semmit. A talapzat ma is látható, az eredeti helytől északra, éppen az egykori TV-székház előtt. Tetején ma az Újépület vértanúinak kelyhet formázó emlékműve áll.

A magyar feltámadás és a magyar fájdalom szobra/ Forrás: szoborlap.hu Sila

A Magyar fájdalom alakja Napfürdőző nő néven 1947-ben a Palatinus strandra került, majd 1973-ban a balfi gyógyfürdő parkjába állították fel, ahol ma is látható. Hozzá kell tenni, hogy Guillaume alkotása messzemenően lehetővé ezt az újraértelmezést.

Porrá lett hála

Egyetlen egy eltűnt alkotásról kell még megemlékeznem: Kisfaludi Strobl Zsigmond „A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép” című alkotásról. Persze rögtön szemet szúrhat, hogy az egykor az Észak irredenta szobrát alkotó Kisfaludi Strobl hogyan jutott el a Generalisszimusz dicsőítésének kőbe faragásáig. Nagyon igazságtalan lenne azt mondani, hogy a művész megalkuvó volt és jó benyalt az új rendszernek. Egy alapvetően köztéri szobrokra szakosodott szobrász könnyen munkanélkülivé válhatott, ha nem volt elég képlékeny. Ráadásul szerintem Kisfaludi Strobl zsenialitását jelezte, hogy egyből ráérzett a „szocialista realizmus” követelményeire.

A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép/ Forrás: szoborlap.hu / Sila

A szobor mind a négy alakja enyhén felfelé szegett fejjel, reményteljesen néz keletnek – bár nem tudom, hogy a szobor pozicionálás során az égtájat tudatosan, az új napkelet szimbolikájának jegyében választották-e meg? A férfi munkás (kezében kalapács), a nő paraszti származású (kezében búzakéve), az előttük álló két gyerekből pedig még bármi is lehet – legalábbis a korabeli ideológia ezt sulykolta. Érdekes, hogy a nő/lány, férfi/fiú arca nagyon hasonlít, mondhatnánk azt is, hogy uniformizált. A mester talán megérzett valamit … Mindenestre ez a szobra sem élte túl őt: 1956-ban ugyanis felrobbantották az alkotást.

Végezetül azoknak, akik szeretnének még jobban elmélyülni a témában, ajánlanék egy-két könyvet. Online is olvasható Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között című remek írása Köztéri szobrok témában Pótó János könyveit érdemes forgatni: Emlékművek, politika, közgondolkodás. Budapest köztéri emlékművei.1945-1949, melyet az MTA adott ki (különösen érdekes a könyv végén található Sztálin-szoborpályázat képanyaga!), valamint Az emlékezés helyei.  Emlékművek és politika, mely az Osirisnál jelent meg  2003-ban.

Reklámok

From → Szoborséta

One Comment
  1. Ez is borzasztóan érdekes – sok újat tanultam megint – és élvezetes írás.

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: