Skip to content

Tina Modotti

2012. május 27. vasárnap

Amíg úgy igazán újraindul a blogom, íme egy régebbi írásom fotótörténet kategóriában.

Barátomnak, születésnapjára

1942. január 5. Mexikóváros, Mexikó. Éjjel egy óra után egy taxi hátsó ülésén meghal egy 45 éves nő. Gyorsan a közeli kórházba viszik, ahol – csakúgy, mint a későbbi boncolás során – szívinfarktust állapítanak meg. Azonnal megkezdődnek a spekulációk halálával kapcsolatban. Lehet, hogy a „Gazda” – azaz Sztálin – megrendelésére ölte meg egy szovjet ügynök?

Assunata Adelaide Luigia Modotti, ismertebb nevén Tina, 1896-ban született Olaszországban. 1913-ban San Franciscóba költözött, ahol 1917-ben állítólag férjhez ment az oregoni farmerfiú és költő Roubaix „Robo” de l’Abrie Richeyhez (nincsen ugyanis arra vonatkozó bizonyíték, hogy valóban összeházasodtak volna). Tina több némafilmben is játszott, filmes pályája csúcsát a ma már felejthető alkotásnak számító „The Tiger’s coat” főszerepével érte el. A femme fatale szerep és a felszínes hollywoodi filmes világ helyett hamar a művészeti élet felé fordult és csatlakozott egy olyan művészcsoporthoz, mely Edward Weston fotográfus körül alakult ki.

Többé nem próbálom „magamat kifejezni”, nem erőltetem személyiségemet a természetre. Számomra az a fontos, hogy előítélet nélkül, hamisítatlanul azonosuljak a természettel, a dolgokat, ahogy azok vannak, azok legbelsőbb lényégét lássam vagy felismerjem. Úgy, hogy amit megörökítek ne interpretáció legyen – tehát az elképzelése annak, hogy milyennek kellene lennie – hanem kinyilatkoztatás, a ködfal eloszlatása … Edward Weston

Modotti azonban nemcsak Weston modellje lesz, hanem szerelmi kapcsolat is szövődik kettőjük között. 1921-ben Robo Mexikóba utazik, ahova Tina pár nap múlva követi, azonban „férje” két nappal Tina megérkezése előtt meghal himlőben. Tina Modottit Mexikó hangulata rabul ejti és 1923-ban Westonnal Mexikóvárosba költözik. Itt Weston asszisztenseként dolgozik, míg Weston cserébe bevezeti a fotográfia rejtelmeibe. Ugyanitt ismerkedik meg Diego Rivera, a mexikói muralismo stílus kiemelkedő festőjével.

Muralismo (spanyol murales = falfestészet): mexikói falfestészet, mely a húszas években a mexikói forradalom után alakult ki, később pedig Mexikó nemzeti művészetévé nőtte ki magát. A ma már majdnem minden középületen látható murales-ek történelmi, nemzeti és társadalomkritikai témákat jelenítenek meg.

Míg Edward Weston a „straight photograpy” stílusában alkot, Tina inkább társadalmi témák iránt érdeklődik és képein a muralismo hatása is egyértelműen érezhető: szoptató anyákat, demonstráló munkásokat, indiánnőket fényképez és az utca nyomorát örökíti meg.

Modotti a mozgalmár

Tina nemcsak a társadalmi igazságtalanságokat láttatja a közönségével, hanem olaszos hevülettel veti bele magát az egyenlőtlenségek felszámolását célzó politikai harcba is. Megismerkedik élete nagy szerelmével, a kubai forradalmárral és trockistával, Julio Antonio Mellával, majd aktív szerepet vállal a kommunista mozgalomban. 1929 január 10-én Mella, miközben Tinával sétál az utcán, merénylet áldozata lesz. A mexikói kormányzat és sajtó igyekszik Modottira terelni a gyanút, azonban festő barátja, Diego Rivera védelmébe veszi. Mai napig tisztázatlan, hogy a gyilkosság hátterében vajon a kubai diktátor, Gerardo Machado vagy a trockizmust külföldön is üldöző Sztálin állt-e? Utóbbi elmélet szerint a gyilkosság közvetlen megrendelője Vittorio Vidali, aka. Commandante Carlos lehetett.

Modettit az ellene folyó lejárató hadjárat nagyon megviseli, a mozgalmi munka mellett csak az El Machete művészeti szakszervezeti lapnak készít fotókat. Mexikó számára a kommunista művésznő jelenléte egyre zavaróbb lesz, ezért 1930-ban felteszik egy Európába induló hajóra és meg is várják amíg kifut a hajó a kikötőből. Ezen a hajón találkozik az állítólagos Mella gyilkos Vittorio Vidalival, aki rábeszéli, hogy a vörös mozgalom fővárosában, Moszkvában a helye. Moszkvai útját egy féléves kitérő előzi meg Berlinben, ahol a Bauhaus képviselőivel kerül kapcsolatba és kiállítják képeit is. Bár a kritika értékeli alkotásait, Tina nem tud beilleszkedni és Moszkvába megy. Szakít korábbi mentoraival, Riverával és Westonnal, és a fotózást is abbahagyja. Utóbbi oka – életrajzírója, Margaret Hooks szerint – az lehetett, hogy stílusa nem felelt meg a sztálini kultúrpolitika által kijelölt irányzatnak. Amikor Tina Spanyolországba utazik, hogy a polgárháborús sebesülteket ápoljon, Moszkvában hagyja fotóit és kameráját. Miután a köztársaságiak vereséget szenvednek, egy franciaországi kitérő után újra Mexikóba megy – ugyanis amerikai állampolgársága ellenére sem engedik be az USA-ba.

Mexikóba Vittorio Vidali is elkíséri, akiről Tina a következőket mondta: „Ő egy gyilkos. Szörnyű bűntényekbe rángatott bele. Teljes szívemből gyűlölöm. És mégis követnem kell a halába is.” Tina Modotti utolsó estéjét Hannes Mayer emigráns Bauhaus építész házában tölti, majd beszáll egy taxiba …

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Advertisements

From → Fotótörténet

2 hozzászólás
  1. Kiegészítheti ezt a nagyon érdekes bejegyzést egy másfél évvel ezelőtti bécsi múzeumi élményeimről szóló bejegyzésem:http://tinyurl.com/7f5fv94

  2. Köszi a kiegészítést!

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: