Skip to content

Tudta, merre van észak?

2012. június 1. péntek

Tudta, merre van észak?

Ma pedig térképekről lesz szó… persze nem kell megijedni, nem földrajzóra lesz.

Az Elnök Emberei 2 évadának 16. részében van egy nagyon érdekes jelenet. Ebben a részben a stáb tagjai a rendes éves „Jó nagy darab sajt” napjukat tartják. Egy korábbi részben elhangzó magyarázat szerint Andrew Jackson (1767-1845) amerikai elnöknek volt egy kéttonnás hatalmas sajtja, amit kitett a Fehér Ház elé, hogy bárki lakmározhasson belőle. Ez a gesztus azt jelképezte, hogy a Fehér Ház mindenkié (ennek a történetnek különben van valós magja is, bár pontosan nem így történt). A „Jó nagy darab sajt” napon – mely valójában nem létezik a Fehér Ház életében – a stábnak az a feladata, hogy különböző társadalmi szervezeteket látogassanak meg, jelezve ezzel, a Fehér Ház nyitott a társadalmi párbeszédre. Mint ahogy az a korábbi részből is kiderül, a stáb tagjai nem igazán hisznek az egész esemény hasznában. CJ és Josh ebben az epizódban a Térképeszek a Társadalmi Egyenlőségért Társaságát keresik fel. A jelenet eredeti nyelven alább megtekinthető.

Akik nem tudnak angolul, vagy nem akarják a majdnem 4 perces videót megnézni elmondom a lényeget. A szintén kitalált Térképeszek a Társadalmi Egyenlőségért Társaság tagjai arra hívják fel a figyelmet, hogy az USA-ban az iskolákban használatos térképek alapvetően hibásak. Azok ugyanis Mercator XVI. századi térképe alapján készülnek (a sorozat szerint Mercator német, valójában flamand, de ezen most kár lenne vitatkozni), melyet alapvetően a hajózáshoz találtak ki, és teljesen eltorzítja a kontinensek és országok méretét. A térképeszek még ennél is tovább mennek: egy tanulmányt idézve azt mondják, hogy a „méretet öntudatlanul a fontossággal és a hatalommal párosítjuk”. Természetesen az országok térképen ábrázolt méretéről van szó… De mielőtt tovább megyünk, nézzünk meg egy térképtörténeti érdekességet.

A világ köldöke: Jeruzsálem!   

A térkép és ideológia összefüggésére szép példák a középkori világtérképek, vagy más néven OT-térképek. Az OT elnevezés egyrészt a névből eredeztethető – latin Orbis Terrarum azaz világtérkép – másrészt a szerkezet is egy O és egy T betűt formáz, ahol az O betű a világtenger, a T betű a Tanais (azaz a Don) folyóból, a Vörös- és Fekete-tengerből áll. A középkori világképnek megfelelően a központban Jeruzsálem található (ami nemcsak elméleti fontosságú helyszín, ha a keresztes háborúkra gondolunk), míg a térkép felső részén a Paradicsom is látható. A térképen a fent (ettől szoktak a földrajztanárok ideggörcsöt kapni, hiszen a fent nem észak ugye és lent se dél) valójában a keleti irányba mutat és nem észak fele, ahogy a mai európai térképeiken.

Az egyik leghíresebb ilyen térkép az Ebersdorfi Világtérkép, melynek átmérője 3,57 méter volt és 30 pergamenlapból varrták össze. Az eredeti sajnos 1943-ban megsemmisült, azonban a korábbi fotók alapján készítettek négy másodpéldányt. Ezt a Lüneburgi Egyetem digitálisan is elérhetővé tette, sajnos azonban ez az oldal már nem elérhető. Elég jó minőségen látható itt is a térkép, amin könnyedén megkereshető Jeruzsálem és a Paradicsom, de Jézus végtagjai is ott vannak a térkép szélén.

Mercator vs. Peters

De térjünk vissza az eredeti témánkra: mi igaz az Elnök Emberi című sorozatban vázolt problémából, miszerint Gerhard Mercator – akiről Németországban egyetemet és kaszárnyát, a holdon egy krátert neveztek el – térképe nemcsak, hogy torz módon ábrázolja a földet, hanem bizonyos értelemben Európa elsőbbségét és központi szerepét hirdeti?

Azzal Mercator maga is tisztában volt, hogy térképe leginkább a hajózáshoz, a navigációhoz használható. Most nem mennék bele geometriai kérdések magyarázatába, de a Mercator térkép egyik jellemzője, hogy minél közelebb van egy terület az északi vagy déli sarkhoz, annál jobban torzul, azaz arányaiban annál inkább nagyobbnak tűnik az adott terület. Így a 2,2 millió m2 nagyságú Grönland ugyanakkorának tűnik, mint a 30,3 millió m2-es Afrika. A térkép e tulajdonsága miatt Arno Peters német történész, kartográfus egy újfajta térkép-projekciót javasolt. A javaslat annyiban nem volt új, hogy James Gall XIX. századi skót tudós is kidolgozta, amiről Peters különben nem tudott, ugyanis Gall javaslata feledésbe merült. Peters javaslata ráadásul rendkívül heves vitákhoz vezetett és nagy nemzetközi visszhangja volt.


A Mercator-vetület szerint Ausztrália ugyanakkora mint Grönland. Vagy mégsem … ?!

Peters azt állította – és akkor máris tudjuk, hogy az Elnök embereiben szereplő térképészek elmélete honnan származik – hogy a Mercator-vetület túlzottan Európa és észak-centrikus. Ezt a német tudós nem csak a térképészetben, hanem az egész történettudományban így látta, ő készített például ún. szinkrooptikus időtáblákat, ahol egymás mellett lehetett látni az egy időszakban különböző helyeken történő eseményeket. Emellett nem csak a háborúkat és politikai történéseket, hanem technika- és kultúrtörténeti eseményeket is szerepeltette a táblázatban.

A Peters-féle vetület 1980-ban bekerült az ún. Észak-Dél jelentésbe, melynek témája az ipari országok (észak) és a fejlődő országok (dél) viszonya, utóbbiak integrálása és segítése. Ma már számos különböző projekciós módszer van, mely kiküszöböli a Mercator térkép torzulásait. A szemléletváltás annyiban nem múlt el nyomtalanul, hogy nemrég a facebookon láttam egy ilyen világtérképet:

Merre is van észak?

Innen Budapestről és Magyarországról nézve a legfontosabbnak tűnő felosztás a kelet nyugat. Az, hogy egy égtájhoz mit társítunk, kultúránként változó. Goethe és számos német író számára a dél volt a vágyakozása tárgya, Olaszország testesítette meg a magasabb kultúrát. Az orosz hagyomány szerint a nyugat eleve a gonosszal azonosítható, hiszen a napnyugat a sötétség birodalma, míg a kelet, a felkelő nap és a feltámadás jelképe. Ugyanezért tájolták a keresztény templomokat Európa-szerte kelet felé.

Nemrég a Ludwig Múzeumban jártam, ahol Boris Groys esztétát megkérdezte a közönségből valaki arról, hogy szerinte elkezdődött-e a kelet és a nyugat szétszakadása? Erre ő azt mondta, hogy szerinte az igazi törésvonal nem kelet és nyugat között van. Hanem éppen észak és dél között!

Reklámok

From → Egyéb

2 hozzászólás
  1. A nyilvánvaló történelmi okokból Európa-centrikus térképek mellett természetesen vannak a 20-21. századi viszonyokat jobban kifejező (és Európát szinte elhanyagolható mennyiségként kezelő) Csendes-óceán-centrikus térképek is – gondolom Kaliforniában vagy Ausztráliában inkább ezeket használják az iskolákban: http://tinyurl.com/79qqnrs

  2. Arról konkrétan is tudok, hogy Ausztráliában valóban használják a “fordított” térképet. Persze a Peters és Mercator vetület mellett még nagyon sok van, de ezek említésével nem akartam további mellékszálat beleszőni az írásba.

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: