Skip to content

Szoborséta – Közbevetés: Utcanevek a Szabadság tér környékén

2012. június 11. hétfő

Érdekeségképpen külön bejegyzésben foglalkozom a Szabadság tér környékén található utcanevek történetével. A tér (közigazgatási nyelven szólva közterület) 1900 óta töretlenül viseli nevét, eredetileg az 1848-49-es szabadságharcra utalva. A tér nevének lecserélésről vagy ennek akár tervéről sehol sem olvastam, nyilván egyik rendszer sem akart szembemenni a XIX. század óta a magyar öntudat és önmeghatározás ékkövének számító szabadság eszmeiségével. Másrészt persze a “szabadság” nagyon általános fogalma minden rendszer számára lehetőséget kínált, hogy újraértelmezze az elnevezést. Ugyanígy nem mertek, nem akartak hozzányúlni a szabadságharc hőseihez, így a róluk elnevezett utcák átvészelték a nagy átnevezési hullámokat.

Az utcanevek változásainak áttekintésében is egy térkép segít (sajnos nekem sem sikerült minden esetben pontosan tisztázni melyik utcának mikor változott a neve, így az alábbi lista itt-ott hiányos):

1) Honvéd utca (2012-1872) Valero utca (1861-1872)

2) Nádor utca (2012-1990) Münnich Ferenc utca (1990-1968) Nádor utca (18968-1847) Az új épülethez (1817)

3) Hold utca (2012-1990) Rosenberg házaspár utca (1990-1953) Hold utca (1953-1947) Klebelsberg Kunó utca (1947-1938) Hold utca/ Mond Gasse (1938-?) Holdvilág utca / Mondschein Gasse (1800-as évek eleje)

4) Október 6. utca (2012-1953) Teleki Pál utca (1953-1941) Bálvány utca (1941-1874) Göttergasse (1874-1807) Raktár utca / Niederlagsgasse (1817-1807)

5) Sas utca (2012-1990) Guszev utca (1990-1949) Sas utca (1875-től) Sas utca, Két sas utca, Három fekete paripa utca/ Drei Rappengasse (1800-as évek eleje)

6) Vécsey utca (2012-1908) 7) Aulich utca (2012-1908) 8) Perczel Mór utca (2012-?) 9) Kiss Ernő utca (2012-?) 

10) Zoltán utca (2011-1991) Beloiannisz utca (1991-1952) Zoltán utca (1952-1875) Attila Gasse (1875-1858) Raber Gasse (1858-1838)

11) Bank utca (2012-1990) Lengyel Gyula utca (1990-1963) Bank utca (1963-1906) Sétatér utca (1906-1874) Séta utca (1871) Lipótvárosi Sétatér (1800-as évek közepe) Sár utca / Koth Gasse (1800-as évek eleje)

12) Széchenyi utca (2012-1874) Fenyvesmadár utca (1874-?) Veréb utca (?-?) Kronawettergasse (1817)

A) Vértanúk tere (2012-1991) Ságvári Endre tér (1991-1945) Vértanúk tere (1945-1935) ? (1935-?) Fa tér (1849 előtt)

Ez a lista természetesen egy kis magyarázatra szorul. Mint látjuk a XIX. század elején még számos német utcanévvel találkozhatnunk, az utcák elnevezése meglehetősen semleges (Sas, Fenyvesmadár, Veréb stb. megjegyzem a német Koth szó inkább utal ürülékre, mint sárra). Egy esetben egy gyár és annak alapítói voltak az utca névadói: az olasz származású Valero testvérek 1776-ban alapítottak selyemgyárat Pesten, majd leszármazottjuk 1839-1844 között a mai Honvéd utcában építetett gyárat, így az utca egy évtizedig a család nevét viselte.

A Szabadság tér körüli utcanevek egy csoportja tudatosan a szabadságharchoz kapcsolódik: az aradi vértanúkról (Vécsey Károly, Aulich Lajos, Kiss Ernő, ill. valamivel távolabb a tértől Nagysándor József), valamint a szabadságharc után emigráló, majd a kiegyezés után Magyarországra visszatérő Perczel Mórról neveztek el utcákat. Jól illeszkedik ebbe a sorba az északról a térbe torkolló Honvéd utca, valamint a délről érkező Október 6. utca (e nevet 1953-ban kapta!).

Az Újépület – (Vasárnapi újság 1899 november 12.)

E páratlanul gyors fejlődésnek a főváros ötödik kerületében, a Lipót­városban legfőbb akadálya volt az Új-épület, mely sokáig elzárta a körülötte torlódó utczák forgalmát, s azokkal a gyászos emlékekkel is, melyek a szabadságharcz leveretése utáni időkből hozzáfűződnek, nyomasztólag hatott. Fontos érdekek kívánták tehát, hogy elkerüljön helyéről, s ma hiába keresnénk egy követ is, a mely e szomorú épülettömb emlékét hirdetné. Helyén egész kis városrészt  találunk,  modern ízlés  szerint épített palotákkal, s azt az ágas, kis parkokkal díszített teret, mely a negyvennyolczas idők eseményeire emlékeztetve, Szabadság-tér nevet kapott. A téglány-alakú térbe torkoló utczák közül négy egy-egy 48/49-iki honvéd tábornok: Aulich, Perczel, Vécsey, Kiss  Ernő nevét viseli.” Vasárnapi Újság, 1905 június 11.

A Szabadság tér látképe 1905-ben (Vasárnapi újság 1905 június 11.)

A két világháború közötti időszakban a Szabadság tér környéki utcák nagyrészt megtartották nevüket, egyetlen esetben szőtték tovább a szabadságharcos mitológiát: a Vécsey utca végén elhelyezkedő háromszög alakú teret Vértanúk terének nevezték el 1935-ben, emlékeztetve az Újépületben a szabadságharc vértanúhalált halt hőseire. Ugyanakkor e tér elnevezése egybecsengett az itt egy évvel korábban felállított Nemzeti Vértanúk Emlékművével, mely az 1919-es vörös terror polgári áldozatainak állított emléket. Ezt a szobrot 1945-ben eltávolították (pontosabban a „spontán szobordöntés” áldozatává vált), helyén ma Nagy Imre szobor áll.

Az 1950-es évek ideológiai irányváltása nem múlt el nyomtalanul a Szabadság tér környékén sem. Ekkor neveztek el közterületeket a kommunista mozgalom „vértanú” alakjairól a környéken: a görög partizánharcosról és kommunistáról, Nikosz Beloianniszról, valamint a magyar illegális kommunista Ságvári Endréről. Meglehetősen abszurd elnevezésre is sor került, ugyanis a mai Sas utcát Guszev kapitányról nevezték el. Guszev kapitány egy legenda szerint 1849-ben szembefordult a cári hadsereggel és a magyarok mellé állt. Valójában soha nem sikerült igazolni, hogy létezett volna egy Guszev nevű cári tiszt, aki átállt volna. Sajátos „balos” átnevezés a Bank utca nevének megváltozatása, megtartva az utalást a pénzügyi szektorra: 1963-tól Lengyel Gyula egykori 1919-es pénzügyi népbiztos nevét viselte az utca egészen a rendszerváltozásig (Lengyel különben a sztálini tisztogatások áldozata lett).

A Szabadság tér és környéke egy 1956-ban kiadott térképen

Az Amerikai Nagykövetség „hátba támadást” jelentette, hogy a mai Hold utcát Rosenberg házaspár utcára keresztelték át az ötvenes években. Ethel és Julius Rosenberget az Egyesült Államokban a Szovjetuniónak való kémkedés, atomtitkok átadása miatt halálra ítélték majd a komoly nemzetközi tiltakozások ellenére is végrehajtották az ítéletet. Az Egyesült Államok Nagykövetsége mögött húzódó utca neve állandóan emlékeztette a magukat a demokrácia bajnokának tartó „imperialistákat” szégyenletes tettükre. Mai napig vitatott, mennyire nevezhető jogszerű és igazságos ítéletnek a halálbüntetés kiszabása a házaspárra, az azonban igaz, hogy az ítélet a McCarthy-éra felfokozott, kommunistaellenes hangulatában született. Julius valóban kapcsolatban állt a szovjet titkosszolgálattal (a valóban hasznos titkokat azonban szovjetek nem tőlük szerezték), felesége Ethel azonban csak tudott az akciókról, aktívan nem kémkedett.

Reklámok

From → Szoborséta

4 hozzászólás
  1. Kis adalék: Guszev kapitány alakját és legendáját Illés Béla író (maga is anekdotába illő figura) találta ki; lásd: http://tinyurl.com/7cley9e

  2. Köszönöm a kiegészítést, én csak nagy rövid utalásokat találtam az egészről eddig.

  3. Kalamajka permalink

    Egy kis javítás: az V. kerületi Széchenyi utca csak a vezetéknevet viseli, az Istvánt nem, vagyis nem Széchenyi István utca

  4. Kalamajka: Köszi, mindjárt javítom is.

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: