Skip to content

Közbevetés: Szoborsorsok – rombol, áthelyez, megszüntetve-megőriz

2012. július 13. péntek

A Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezés körüli vita kapcsán teszek egy kitérőt arról, milyen sorsa lehet egy szobornak politikai változások után és milyen komoly vihart kavarhat egy szoboráthelyezés ügye.

Kezdetnek álljon itt Kisfaludi Strobl Zsigmond önéletrajzi írásából egy idézet. Kisfaludinak két szobra is állt a Szabadság téren (az Irredenta szoborcsoportból az Észak szobra, és „A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép” elnevezésű szobrok), mindkettőt még a szobrászmester életében eltávolítottak. Ennek kapcsán írja keserűen:

A felszabadulás örömébe sajnos, bizony üröm is vegyült. A háború bombái által okozott károkon kívül a túlzók, a rombolók, a meggondolatlanul cselekvők – akik talán minden korban a velük született veszélyes ösztönöket követve csak romboltak, de soha semmit nem építettek – ugyancsak működésbe léptek. Ezeknek sok alkotás esett áldozatul az országban…  (…) Elfogadom a politikai szempontokat! Művészeti alkotásokat félre lehet tenni, de nem összetörni. Ugyanez történt 1956-ban, a Szabadság szobromat fel akarták robbantani, csak hallomásból tudom, egy fiatalember nagy beszédben védte meg a monumentet. (…) Szomorú dolgok ezek, hiszen a Szovjetunióban minden művészi emléket megőriznek. 1947-ben az első kultúrdelegáció – melynek én is részese voltam – tagjai közül többen csodálkozva kérdezték Leningrádban Miklós cár szobra előtt: Hát ez is megvan? A válasz ez volt: Ez történelem!” (Kisfaludi Strobl Zsigmond: Emberek és szobrok – Budapest 1969, 175 oldal)

Persze Kisfaludi Strobl hallgat – vagy nem tud – a korai bolsevik időszak templomrombolásairól, és arról hogy számos cári emlékművet semmisítettek meg 1917 után  – azonban talán itt a szellemiség a fontos, miszerint az emlékműveket meg kell őrizni, ahogy tették ezt később Magyarországon is a Szoborparkban.

Nem tudnék pontos statisztikát mondani arra vonatkozóan, hány szobrot robbantottak fel, döntöttek le, semmisítettek meg, helyeztek át a XX. században Magyarországon. A szoborlap.hu 2012 nyarán 306 „lebontott állapotú alkotást” tartott nyilván – a lista azonban rendkívül sokszínű. Ha valakit az apró részletek érdekelnek, ezúttal is a téma szakértőjéhez Pótó Jánoshoz irányítanám tovább.

Aljosa esete az Észtekkel – A vita tárgya  

Nagyon tanulságos és számos hazai problémára is rávilágít a tallini Bronzkatona – vagy ahogy a népnyelve nevezete Aljosa – áthelyezésnek ügye 2007-ben.  A szobrot 1947-ben, a szovjet csapatok észtországi bevonulásának harmadik évfordulóján avatták fel Tallin központjában. A két méter magas szobor egy szovjet katonát ábrázol, jobb kezében sisakja, fejét lefelé hajtva gyászolja elesett bajtársait. Érdekes, hogy a szobrot egy észtről, egészen pontosan Kristjan Palusalu-ról mintázták. Palusalu (eredeti családneve Trossmann) birkózó volt, a két világháború között hazája legsikeresebb sportolója. Amikor a Szovjetunió elfoglalta Észtországot 1940-ben, Palusalu-t deportálják, majd halálra ítélik szökési kísérlet miatt. Az ítélet végrehajtásától eltekintenek, miután a sportoló „önkéntesként” jelentkezik a Vörös Hadseregbe. A finn frontra küldik, ahonnan azonban Finnországba dezertál és visszatér Észtországba, mely akkor éppen német megszállás alatt volt. A Vörös Hadsereg második észtországi bevonulása után Palusalu börtönbe kerül, később engedélyezik neki, hogy edzőként dolgozzon. A sportoló sorsa szimbolikus értékű az észtek számára. Az, hogy róla mintázták a Bronzkatonát szerintem a Kelet-Európára jellemző abszurditás jellemző példája.

Kristjan Palusalu / Forrás: wikipédia

De térjünk vissza a Tallin központjában felállított Bronzkatonához: hivatalos adatok szerint az emlékmű alatt 13 szovjet katonát temettek el, akik a Nagy Honvédő Háborúban hunytak el. A Bronzkatonához (észtül: Pronkssõdur) és ahhoz, amit képvisel az észtek többségnek azonban nem éppen kellemes emlékei fűződtek, a fasizmus elleni harc számukra az ország leigázással kapcsolódik össze. A kisebbség, az orosz anyanyelvű észteknek (2012-ben kb. az ország lakosságának 25 százaléka, akik az erőszakos szovjet betelepítési politika nyomán kerültek Észtországba) ugyanakkor az emlékmű a családi körben is megünnepelt Győzelem napjához kapcsolódott.

A Bronzkatona Tallin központjában (2006-os felvétel) forrás: wikipédia

2005-ben, éppen a „Győzelem napján”, május 9-én a Bronzkatonát vörös festékkel kente össze egy ismeretlen. Mindeközben magasabb, politikai szinten is folyt az „adok-kapok” Oroszország és Észtország, ill. a balti államok között. Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti államok képviselőit meghívta Moszkvába, a fasizmus legyőzésnek 60. évfordulójára, Észtország és Lettország azonban visszautasította a meghívást. Egyedül a litván elnöknő, Vike-Freiberga ment el az eseményre, de ő is csak azért, hogy nemzetközi szinten is tudatosítsa a Hitler-Sztálin paktum titkos záradékának létét. Egy évvel később, 2006. május 9-én az észt miniszterelnök bejelentette, hogy a Bronzkatonát eltávolítják a térről. Januárba az észt Parlament elsöprő többséggel fogadja el a katonai sírok védelmét szolgáló törvényt, mely utat nyit a szobor eltávolításához.

Erre az orosz parlament, a Duma reagált érzékenyen: szerintük az észt eljárás egyet jelent a nemzetiszocializmus hősiesítésével. A orosz Nemzeti-bolsevik Párt aktivistái a szentpétervári észt képviseletet fekete festékkel fújták le, sőt, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök helyettes 2007 áprilisban  az észt árúk bojkottjára hívta fel az oroszokat, amennyiben valóban áthelyeznék a szobrot. (hamarosan folytatom)

Advertisements

From → Szoborséta

Hozzászólás

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: