Skip to content

Nemzetek, mítoszok …

2012. szeptember 12. szerda

Mivel hamarosan befejezem az előző sorozatom, ideje újat indítani.  Nemzetek, mítoszok … címmel az európai nemzeti mítoszképzés, és főleg annak képi megjelenítésének nyomába eredek. Azért bevezetőnek egy-két gondolat a témáról.

Mai értelemben vett nemzetek a XVIII.-XIX. század előtt nem léteztek. Ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna magyarok meg németek (de mondjuk belgák tényleg nem voltak), de sokkal többet nyomott a latba a társadalmi állás, azaz a rendhez (nemesség, polgárság, jobbágyság) tartozás. Nagyon szépen kifejeződött ez a magyar nyelvben: a nemzet alatt eredetileg a nemesi nemeztet értették, melyből a jobbágyok értelemszerűen kimaradtak. Attól hogy volt központosított államunk, még nem voltunk egy nemzet. A németeknél még bonyolultabb volt a helyzet: a Szent Római Birodalom elnevezésű államszervezet rengeteg kisebb államegységet tömörített, ahol még a mai értelemben vett egységes nyelv sem létezett (egy hanza-városbeli alig értette például a bajor földművest).

A XVIII. század előtt is létezett a nemzeteknek önképe és a másik nemzetről alkotott képe. Ezeket rögzítették az ún. „néptáblák”, melyek közel egy igen ismert alkotás Stájerországból származik. Itt csak a tábla felső részét látjuk, a népek tulajdonságát az alatt lévő oszlopokban sorolták fel (aki nem jártas a német fraktúr írásban, balról jobbra: spanyol, francia, olasz, német, angol, svéd, lengyel, magyar, orosz, török/görög).

Stájer néptábla

A táblán a népek nyugatról keletre haladva egyre rosszabb tulajdonságokkal vannak felruházva, különösen a szellemi képességeik tekintetében ábrázolták úgy, mintha Spanyolországból elindulva kelet felé haladva egyre butábbak lenének a népek. A magyarokat hűtlennek és kegyetlennek értékelte a leírás, de megjelent a táblán a középkor óta németekkel szembeni előítélet, miszerint iszákosak, míg a franciák jellemző betegsége a leírás szerint a szifilisz – ez a sztereotípia még a magyarban is megjelent, ugyanis a vérbajt francia kórnak nevezték.

A XIX. századtól kezdve megkezdődik a tudatos nemzeti mítoszképzés: ahogy kovácsolódnak össze a nemezetek gazdaságilag és kulturálisan, úgy egyre markánsabban megjelenik az igény a nemzeti nagyság igazolására, a nemzeti jellem kidomborítására. A nemzetek történelmi eseményeket és csupán a legendavilágból merített történeteket egyaránt beemelnek a nemzeti mítoszok közé. A mítoszképzés maga is újraértelmezi az eseményeket, legtöbbször arra irányul, hogy a nemzet nagyszerűségét igazolja. Érdekes módon Európa-szerte hasonló elemekből építkeznek a nemzeti mítoszok: győztes és vesztes csaták, ország- vagy dinasztiaalapító uralkodók, a keresztény vallás felvétele, nagyszerű királyok, hősök, szabadságharcosok, felkelések az idegen, elnyomó hatalom ellen, jelentős nyilatkozatok a legjellemzőbb témák a nemzetek mítosztárban.

Ami az egyik nemzetnek dicső időszak vagy nagyszerű esemény, a másik, szomszédos nemzetnek gyakran ellenkező előjelű. A franciáknak Napóleont és uralkodásának korát a nemzeti nagyság fénypontjának tekintik, a spanyolok azonban éppen ellene keltek fel 1808 május 2-án, mellyel megindult a spanyol függetlenségi háború. A spanyolok ezt az eseményt mai napig Dos de Mayo néven ünneplik. A belgáknak 1830 az önálló állami lét kezdete, a hollandok ebből az időszakból egy olyan hősre büszkék (Jan van Speyk), aki levegőbe repített egy belga hajót. A XX. században még ennél is fájdalmasabban feszülnek egymásnak a nemzetek örömünnepei és gyásznapjai: a trianoni békeszerződés számos Magyarországot környező országnak az államiság kezdetét, újrakezdését jelenti, nekünk mai napig egy nemzeti tragédia. Míg a cseheknek és lengyeleknek a háború vége a német megszállás megszűnését, az ott élő németségnek az otthon és szülőföld feladásnak kényszerét jelentette. A sorozatomban azonban nagyrészt a XIX. századra koncentrálok. Az események mellé illusztrációként leginkább az ún. historista festészetből mutatok példákat. Igyekszem majd kitekintésként egy-egy nem európai ország nemzeti mítoszalkotást is bemutatni.

Advertisements

From → Egyéb

Hozzászólás

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: