Skip to content

August Sander és a portréfotográfia

2013. május 5. vasárnap

Ezúttal fotótörténettel folytatom: főleg azért, mert az európai portréfotózás kiemelkedő alakjáról, August Sanderről alig-alig olvasható magyarul valami (majd az utolsó cikkben persze netes olvasmánylistát közlök).

Mielőtt azonban Sanderről írok, röviden (régi olvasóim most felröhögnek, de most tényleg rövidre fogom) szóba kell hoznom a portrét, mint alapvetően európai művészeti produktumot. Az európai portréfestészet kezdetei a reneszánszig nyúlnak vissza, és bár ma már majdnem kizárólag múzeumokban találkozunk velük, eredetileg teljesen más funkcióval bírtak. A reneszánsz idején népszerű mozgatható táblára festett portrék reprezentálták az ábrázolt személyt, igazolták a családi leszármazást, így pl. örökösödési ügyekben is szerepük lehetett. A reneszánsz idején teljesen tisztában voltak azzal, hogy a portrén ábrázolt személy nem volt teljességgel azonos az élő személlyel, ahogy ezt Ridolfo del Ghirlandaio egyik műve szépen illusztrálja.

Ridolfo del Ghirlandaoi: Portré fedőlapja (1510 falap olajfestékkel, 73 x 50cm)

Ridolfo del Ghirlandaoi: Portré fedőlapja (1510 falap olajfestékkel, 73 x 50cm)

Ez a kép egy portré előlapjául szolgált, tehát mielőtt megláthattuk volna az igazi arcképet, szembe kellett néznünk az arcképfestészet szimbolikus ábrázolásával. Sua cuique persona – mindenkinek szerepe jut, szuggerálja a tábla belénk (különben a latin személy – persona – szó eredete valószínűleg a színházi maszkra vezethető vissza, a per sona a hangot felerősítő szerkezet lehetett a maszkban). A két kis kötélre fellógatott maszk értelmezése az antik irodalmat ismerős reneszánsz embernek egyértelmű volt: a szerep és a maszk egy és ugyanaz. A reneszánsz udvari ideál szerint olyan könnyedséggel kell játszanunk szerepünket, hogy az ne tűnjön fel senkinek, hogy éppen szerepet játszunk (ezt hívták sprezzaturának). Erre találunk utalást a manapság népszerű Borgiák című HBO sorozatban, ahol Ceasare és Lucrezia Borgia idézi fel e reneszánsz erényt. A kép ennél még egy lépéssel tovább is megy, ugyanis a két szörnyeteg élettelen kőmaszkokon tartja lábát. Ez feltehetően a tábla alatti portré vonatkozott, hiszen a valós, állandóan mozgásban lévő arcnak csak élettelen képmása lehet egy portré. Az individuum kifejezésre bajoson alkalmas a portré, ugyanakkor külsőségeivel, az arc megformázásával, a ruházattal kifejezi a társadalmi státuszt.

De most ugorjunk egy nagyot: a XX. századi portréfotográfiának egyik iránya éppen a társadalmi vonások megörökítése, kihangsúlyozása volt. Míg a világháború előtt a portréfotográfia a társadalmi állás reprezentatív kifejezésének  eszköze volt, addig  a két világháború között népszerű lett Európa-szerte a nemzet- és néptipológiák keresése, különösen azokban az országokra, ahol krízisbe került a nemzeti öntudat. Mindeközben hatalmas társadalmi változások voltak folyamatban, érzékelhetően tűnt el egy korábbi kultúra és jött egy új, melynek jellegéről akkoriban keveset lehetett tudni.

August Sander e változásokat kívánta dokumentálni. 1927 novemberében tett közzé egy felhívást, melyben bejelenti, hogy a XX. századi emberei címmel (Menschen des 20. Jahrhunderts) fotóalbumot kíván kiadni.

„Sokszor megkérdezik, hogyan jutott eszembe, hogy e művet megalkossam:

Látni, megfigyelni és gondolkozni,

íme a kérdésre a válasz.”

A felhívás szerint Sander az embereket hét csoportban, társadalmi állásuk (egészen pontosan rendjük – német Stand) szerint csoportosítva kívánta bemutatni a nagyközönségnek. Az 1927-ben már ötvenen felüli Sanders egész komoly fotógráfusi tapasztalattal rendelkezett, ugyanakkor szokatlanul későn fogott hozzá egy ilyen hatalmas projekt megalkotásához. A tervezett mű – nem ritka ez a német kultúrában, ahol a nagy szerzők összes művei két-három polcot is elfoglalnak – 45 mappából azaz kötetéből állt volna.

De ki is volt August Sander? 1876-ban született a németországi Herdorfban, szülővárosa igazi német kisváros volt, melyet a lázas iparosítás elkerült. Az ipari tevékenységet Herdorfban nem a munkásság, hanem a helyi parasztság végezte, és ez a tény meghatározó lesz Sander későbbi világszemlélete szempontjából.  Egy tehetős nagybácsinak köszönhetően „fotóinasnak” szegődik, majd 1899-től kezdve két éven keresztül különböző német városokban gyűjt tapasztalatot fotós cégeknél. 1901-ben Linzben először alkalmazott egy fotóstúdióban, majd megvásárolja az üzletet. Itt igazi nagypolgári életet él, megrendelői is ebből a körből kerülnek ki. Munkáit ünnepli a sajtó, egymás után hozza haza képeivel az iparműkiállításokról az érmeket. 1909 feladja linzi üzletét és Kölnbe költözik, ahol azonban a helyi polgárságtól nem kap elég megbízást, ezért gyakran vidékre utazik, hogy kiegészítse keresetét a helyi parasztság számára készített fotókkal. Később ezek a fotók egy része képzi a XX. század embereinek „törzsmappáját”. Már ezeknél a képeknél is megmutatkozik, milyen zseniálisan rejti el Sander a szociális élet változásait képeiben.

1914-ben Westerwaldban készült leghíresebb képeinek egyike, a Fiatal parasztok (Jungbauern). A kép nagyon egyszerű eszközökkel ábrázolja a paraszti élet változásait: a városi öltözetben lévő fiatal parasztfiúk „buliba” igyekeznek.

August Sander: Fiatal parasztok (1914) (Forrás: rezensionen.ch)

August Sander: Fiatal parasztok (1914) (Forrás: rezensionen.ch)

Még nagyobb a kontraszt, ha a mindössze két évvel korábban a hagyományos német paraszti kultúrát dokumentáló Sander képeket vesszük szemügyre.

August Sander: Vidéki házaspár, 1912, Westerwald

August Sander: Vidéki házaspár, 1912, Westerwald

Persze ekkor még Sander sem sejthette, milyen elemi erejű változások rázzák meg a német társadalmat…  (folyt.köv)

Advertisements

From → Fotótörténet

One Comment
  1. Na végre! (Természetesen soha nem hallottam Sanderről.)

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: