Skip to content

Angyalok, ördögök, meg a halál 2.

2015. február 8. vasárnap

Újraközlöm a bejegyzéssorozatom második darabját, mely az Ördögökről szól. Időközben előkerültek a bejegyzésekhez fűzött kommentek is, ebből majd szemezgetek. Ennek a bejegyzésnek a képanyaga egy kicsit más, mint az eredetié. Már az előző bejegyzésnél is gondolkodtam azon, hogy eltávolítok egy-két képet, mert mai szemmel nézve már nem elég igényes. Ehhez a bejegyzéshez a képek forrását is megadom, ill. új képeket is fűztem hozzá. Ezt a bejegyzést eredetileg 2009. március 31. 20:41-kor közöltem.

Miféle az ördög? Milyen a viszonya Istennel és az emberekkel? És miért gondoljuk úgy, hogy patája és szarvai vannak és hogy a pokol igen forró hely?

Ördögábrázolás tartot jóskártyán

Ördögábrázolás tarot jóskártyán

Változatok ördöngösségre

Különböző kultúrák és vallások az ördög szerepét igen különbözőképpen fogják fel – sőt egy valláson belül se mindig egyértelmű az ördög megítélése.

1) A ókori manicheisták szerint – nevüket a vallás alapítójáról, a perzsiai Maniról kapták – Isten és az Ördög két egymással szemben álló egyenrangú alak. A dolgok kezdetén Isten fényes birodalma állt szembe az Ördög sötét világával. A két világ összeütközése során a sötétség le kívánta gyűrni a világosságot, éppen ezért Isten fiát harcba küldte a sötétség ellen, azért hogy a sötétség fogságba ejtse. Ezzel Isten feláldozta fiát és megmentette a fény világát. A manicheisták dualista vallási rendszerében az Ördög tehát az abszolút gonosz princípiumát képviseli.

2) Az ördög Isten teremtménye (így gondolta a korai keresztény egyházatya Lactantius). Isten két teremtménye közül az egyik a jót (Isten fia, Jézus), míg a másik a gonoszt (ördög) képviseli. Persze fontos kérdés, hogy melyikük az elsőszülött: ha Jézus az, az ördög csak irigy módon szeretné megszerezni az elsőszülött jogait, míg ha az ördög az ”elsőteremtett”, akkor megint egy dualista világképnél vagyunk.

3) Isten az ördögöt, mint angyalt teremtette meg, aki szabad akaratából döntött úgy, hogy Isten és az ő törvényei ellen lázad. Ebben az esetben az ördög legfontosabb tulajdonsága nem is annyira a gonoszság, hanem inkább az esendőség.

Gustave Doré: Sátán

Gustave Doré: Sátán

Pajkos tagadó vagy ősgonosz?

A harmadik értelmezésből vezethető le, hogy az ördög bizonyos értelemben az emberekkel mutat rokon vonásokat. Szemben az Isten parancsait hűségesen végrehajtó, angyalokkal megkérdőjelezik a fennálló rendet és teremtőjük akaratát. Valójában közelebb állnak az emberekhez, mint Isten maga, hiszen a Fennvaló csak hírnökein keresztül kommunikál az emberekkel, akaratát nem fejezi ki mindig egyértelműen. Főleg az európai népi kultúra ördögalakjánál találkozhatunk a nagy tagadó emberi vonásaival. Az ördög beszélget az emberrel, szerződést vagy fogadást köt vele, sőt Istennel és az állatokkal szemben még nevetni is tud. Már-már szimpatikus alak …

Persze az eredeti bibilai és keresztény elképzelések szerint a Sátán mindennek nevezhető, csak éppen nem pajkos ellenfélnek. Már maga a héber sátán szó (arámi sátáná) is ellenfelet, vádlót, rágalmazót vagy felbujtót jelent. A bibliai Sátán nem csak Isten ellensége, hanem az embereké is. Jóbot például szemrebbenés nélkül bevádolja Istennél: „De bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, ami az övé, …” A Sátán már első bibliai szereplése során is provokátor volt, hiszen rávette Évát, hogy megszegje Isten tilalmát. Mint minden rossz forrása egyes mitológiai elképzelések szerint az első gyilkos, Káin apja. A Bibliában először kígyó formájában jelenik meg: nem véletlenül, hiszen az ókori kelet népei az éjszaka besurranó kétéltűben leginkább az álnok gyilkost látták.

Honnan a pata és a szarv?

Elterjedt nézet, hogy az ördög keresztény ábrázolása az ókori szatíralakokra vezethető vissza. A szatírokat a görögök patával és szarvval rendelkező, félig emberi, félig állati lényekként képzelték el. A szatírok – mint Dionüszosz kísérői – a vadság, bujaság, a fékezhetetlenség szimbólumai voltak. Létezik azonban egy kevéssé ismert magyarázat is.

Akik látták a Gyűrű ura című filmet, bizonyára emlékeznek arra a jelenetre amikor Pippin Gondor tetején tűzet gyújt, hogy ezzel értesítse társait az elkövetkező csatáról. Az első tűz meggyújtása után a hegytetőről hegytetőre, mint valami riadólánc, újabb tüzek gyúlnak. A kommunikáció ezen formája nem kitaláció, hanem valóban létezett a keltáknál. A kelták ugyanis jelzőállomásokat építettek a magaslatokra és fényjelzések segítségével kommunikáltak nagyobb távolságokra. Ezek a fényjelző helyek (németül Hellplatz azaz fényes hely vö. a németben a pokol Hölle, angolban hell) több funkciót is elláttak, kovácsműhelyként is működtek, valamint itt égették el a kelták hallottaikat. Miután ezeknek az őrhelyeknek a rendszere védelmi funkciókat látott el, mely állandó felügyeletet igényelt, működtetésével leggyakrabban sérült veteránokat bíztak meg, akiknek a csatatéren már nem vették hasznát (így például olyanokat, akinek amputálták a lábát).

Úgy tűnik, az ördög attribútumai megfeleltethetőek ennek az egykori kelta foglalkozásnak: szarvak (a kelták szarvakkal dísztett sisakot viseltek), kénköves illat és kormos test (kovácsmesterség), patás láb (feltehetően a kezdetleges lábprotézis), farok (melyet valójában a sisakjukon viseltek), hallottak elégetése. A kereszténység megjelenésével ezek az emberek aztán tényleg „szegény ördöggé” váltak, hiszen a halottak elégetését megtiltották.

Hány fok van a pokolban?

Ha a kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, az emberek többsége mégiscsak azt mondja, hogy a pokol igen forró hely. Meglehetősen zavaró azonban, hogy a pokol legrészletesebb leírását adó Dante szerint az ördög a pokol mélyébe fagyva uralkodik:

Csak ekkor néztem a lábam elé le,
s egy tavat láttam, mely befagyva mélyen,
nem mint víz, hanem mint üveg fehérle.

Sohasem fagy be ily vastagra télen
Ausztriában sem a Duna kérge,
sem zord honában a Don ily fehéren.

(Dante: Isteni színjáték, Harminckettedik ének: A pokol fenekén)

Gustave Doré: Vergiliusz és Dante

Gustave Doré: Vergiliusz és Dante

Ha a Bibliát vesszük alapul, akkor persze arra jutunk, hogy a pokolban nagy a hőség, bár hidegebb van, mint 445 C fok. A Jelenések Könyvében ugyanis ez áll: „… és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, …” (21,8). Ha ugyanis ez a tó olvadt kénből áll, akkor a annak a kén forráspontja alatt kell lennie, ami pedig 444,6 C fok.

Ördögnek öltözött melegpornó-sztár

Ördögnek öltözött melegpornó-sztár

Ördögi fordulat

Bár a középkori felfogás szerint az ördög negatív figura, a XVIII. és XIX. századtól egyre inkább pozitív színben tűnik fel. Az irodalomban ennek a változásnak a kiindulópontja Milton Elveszett paradicsom című műve. Miltonnál a Sátán heroikus küzdelemben szállt szembe Teremtője akaratával, mely megihlette a későbbi romantikus költőgenerációt (Blake, Byron, Shelley). A felvilágosodás és a francia forradalom szintén hozzájárult az ördög újraértelmezéshez, hiszen előbbi a kételkedést, míg utóbbi a felsőbb hatalom megkérdőjelezését tűzte zászlajára. Ilyen szempontból nézve talán érthető, hogy miért tartja több keresztény egyház is a modern politikai kultúra és a szekularizált állam kialakulását az ördög művének.

Boris Vallejo: Ördög

Boris Vallejo: Ördög

Reklámok
One Comment
  1. Pokoli jó!

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: