Skip to content

Habent sua fata libelli

2015. február 25. szerda

Könyveim száma „emigrálásom” miatt erősen megcsappant. Legutóbb akkor bővült egyszerre több könyvvel a könyvtáram, amikor Pesten egy ismerősünk budai villájában segítettünk ganajozni. Fizetségként válogathattunk a felszámolt villalakrész könyvespolcról könyveket. Mivel pesti lakásom könyvespolcai már akkor is roskadásig tele voltak, félve vittem csak haza 6-8 kötetet. Köztük ezt: „Budapest 1947 – Az utca rendje”. Ez, a valamivel több mint 350 oldalas kötetecske is érdekes lenyomata annak a kornak, melyben készült.

címlap

A címlapon az újjáépült Szabadság híd (1946 augusztus 20-án adták át a forgalomnak) díszeleg, a képet a magyar trikolór övezi. Decensen magyar a közlekedési lámpa is: piros, fehér és zöld színben világít. A kötet hátoldalán közlekedési jó tanács látható (gondolom sokan ugráltak le menet közben a villamosról, hogy ezzel is spóroljanak egy-két percet).

hátlap

A ragasztott kötet, melyből a 15. évfolyam jelent meg 1947-ben (tehát 1932 óta adták ki), a harmadik és negyedik oldalon közli az 1947-es naptárt, az összes keresztény – róm(ai) kath(olikus) és protest(áns) – ünneppel. Mindössze három nem vallási ünnep van: február 1. a Köztársaság ünnepe, április 4, mely a Nagypéntekkel osztozik a Felszabadulás napján, és május 1, a Munka ünnepe.

Több oldalon keresztül sorolják fel a Magyar Államrendőrség hivatalait és szerveit. Maga az államrendőrség kifejezés arra utal, hogy az eredetileg a helyhatósághoz tartozó budapesti rendőrséget 1881-ben (bár az évszámról komoly viták vannak) központi, állami (pontosabban belügyminisztériumi) irányítás alá vonták. Visszafogottan húzódik meg a lista végén két rendőri szervezet: az Államvédelmi Osztály az Andrássy út 60.-ban és a Központi Internálótábor a Budaőrsi-úton.

ÁVO Internálótábor

A Közhasznú tudnivalók rovatban érdekes bepillantást nyerhetünk a város mindennapjaiba: voltak még cselédek, úgy tűnik a rendőrség kiszállása (vezénylés) bizonyos esetekben költségtérítéses volt, hulla ügyekben a rendőr őrszemet kellett értesíteni, férfiakat 60, nőket 42 éves korig lehetett közérdekű munkaszolgálatra rendelni, a budapesti házak lakóiról névjegyzéket (foglalkozás-megjelöléssel!) kellett kifüggeszteni, és optálhattunk is, ha 1921-ben elcsatolt területen fekvő községben kértük a magyar állampolgárság fenntartását. Bárki telefonját használhattuk vész esetén, különösen megtehették ezt a rendőri szervek.

Érdekes a nemzetközi autójelzéseket felsoroló lista is: külön jelzése van Danzignak, a mai Irán még Perzsia néven szerepel, Olaszországnak még vannak gyarmatai, Palesztina jele egy M (hiszen hivatalos neve ekkor még Mandátum Palesztina volt), és még létezik Lettország, Észtország és Litvánia.

orszagok

Közel 90 villamos-vonala volt Budapestnek, számozásuk akkoriban kevésbé volt hézagos. Autóbuszból sokkal kevesebbet találunk, és számozásuk is rapszodikusabb volt.

Moziból hatalmas a választék.

mozik

Végezetül álljon itt az “Utca rendje 1947” kevés hirdetésnek egyike:

orion reklám

Reklámok

From → Egyéb

2 hozzászólás
  1. Hú! Ez izgalmas volt. 1947 őszén lettem egyéves, így hát erről az évről személyes emlékem (legalábbis tudatosulva) nem lehet, mégis kicsit a saját múltam is, mert az utcanevek, a villamosok, mozik, az Orion-reklám vagy akár a cselédrendszer (bár az 50-es években hivatalosan már háztartási alkalmazottnak hívták, de az anyám természetesen cselédet keresett – meglehetősen sűrűn) a gyerekkoromat idézik. A villamosvonalakat böngészve meg kellett állapítanom, hogy akkor már és még létezett a “budai fonódó villamos”: a 11-es; buszban pedig a 11-es akkor csak a Vérhalom térig járt, vagyis ott volt a “lakott” Rózsadomb teteje (az 50-es évek végén már a Pusztaszeri köröndön volt a végállomása). Nem tudtam – vagy elfelejtettem – a Sztálin teret, már csak az (1953-tól élő) Engels tér névre emlékszem.

  2. Palotabarát permalink

    Ezért a kis könyvecskéért én pénzt adtam egy antikváriumban, úgyhogy irigyellek a hozzájutás körülményeiért 🙂

    Annyival kiegészíteném az általad írottakat, hogy az autóbuszok számozása valójában nem rapszodikus volt, hanem nagyon is logikus, emelkedő, egymás utáni számok jelezték a viszonylatokat 1-30-ig (legalábbis még 1943-ban: http://timelord.blog.hu/2012/12/04/autobusz_viszonylatok_1943-ban). Csakhogy a világháború utáni évek nem kedveztek ennek a járműtípusnak, a vonalak egyszerűen csak szüneteltek, mert nem voltak járművek és nem volt pénz sem új buszokra, sem az üzemeltetésre. Cirka 1949-re tért magához a fővárosi buszközlekedés, azután is (1973-ig) folyamatosan számozták a buszjáratokat, csak épp ez az 1944-49 közti időszak volt kicsit zavaros, ezért hiányoznak a ’47-es kiadványból a klasszikus vonalak (pl. az 1-es)

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: