Naplójegyzet – Prága

Apropó konskripciós szám: múlt hétvégén Prágában jártunk, és feltűnt, hogy minden háznak kettős számozása van: az egyik kék alapon fehér, ami a házszám, a másik viszont piros alapon fehér (alatta a kerület neve), ami nem más, mint a konskripciós szám – a német-cseh együttélés egyik látható maradványa.

Habsburg örökség – kétféle házszámozás

Nem ez az egyetlen jele annak, hogy Prága egykor multikulturális város volt. Amikor legutoljára Prágában jártam a kilencvenes években, nem tudtam megnézni a józsefvárosi (Josefov) zsidó emlékeket. Igazából idén sem akartam, ugyanis tudtam, hogy az elképesztő mennyiségű turista – jóllehet én is egy vagyok a sok közül – zavarja majd az elmélyült műélvezetet. Viszont mivel elég korán odalátogattunk, egész kényelmesen mozoghattunk a régi zsidó sírkövek és emlékhelyek között.

A prágai zsidótemető

Oroszlán szobor a zsidótemetőben

Nem véletlen, hogy Prága mai napig a „must see” kategóriába tartozik a világ minden tájáról érkező turistáknak. Egy-egy emlékhely, tér, templom, középület, mely itt az új nevet viseli, sokszor csupán annyit jelent, hogy nem koraközépkori, hanem gótikus, XIV-XV századi eredetű.

Személy szerint a „spanyol zsinagóga” (melynek semmi köze a szefárd zsidókhoz, nevét a mór építészeti stílusa miatt kapta) nyűgözött le leginkább: az épület belső kialakítása egyedülálló és a benne elhelyezett, a prágai zsidóság történetét bemutató kiállítás igazán izgalmas. Eleve érdekelt, hogy hogyan alakult a csehek és a zsidók viszonya a 19. és a 20. században. Itt megkaptam a választ: a cseh zsidóság emancipációja és asszimilálódása németes, tőkés jellegű volt, és a német itt elsősorban német nyelvűt jelent. Több állam is pályázott ekkor a németajkúak képviseletére, egyesítésére, így a német kifejezés a 19. században nem németországit, hanem egy sajátos kulturális konglomerátumhoz tartozót jelentett, a korbeli Prágában pl. éppen Habsburg-hűséget. Az elnyomó, erőszakosan katolizáló Habsburg államhoz hű, németajkú zsidóságban a csehek persze ellenfelet és nem pedig szövetségest láttak. Ugyanakkor akadtak olyanok is, akik megpróbáltak közvetíteni a szlávok és németek között: Siegfried Kapper zsidó származású, cseh-német író, aki az Ifjú Csehek (Mladočeši) mozgalmához csatlakozott. Csehnek tartotta magát, aki zsidóságát sem titkolta, és ezt cseh írótársai abszolút értetlenséggel fogadták. A cseh zsidóság németes irányultsága egészen az első csehszlovák köztársasáig megmaradt, később viszont egyre többen igyekeztek gyermekeinek a cseh nyelvet is megtanítatni – pl. úgy, hogy cseh szolgálót vettek fel a háztartásba. A második világháború alatt sok zsidó szolgált az angol hadsereg cseh egységeiben, és a magukat németnek valló zsidók és a csehek közötti viszonyt itt is konfliktusok terhelték. Az ötvenes évek csehszlovákiai kirakatpereiben is akadt egy antiszemita felhangú per: Rudolf Slánskýt és zsidó származású „tettestársait” titoista, trockista, cionista elhajlásért ítélték halálra.

A Spanyol zsinagóga

Oszlopfő a Spanyol zsinagógába

„Nyaralás a protektorátusban”

Ha külföldre utazom, mindig a color local nyomában vagyok. Azt keresem, ami igazán helyi, különleges, ami megkülönbözteti a várost, a régiót a világ több részétől. Éppen ezért a Vinohrady-kerületben foglaltunk szállást (a környéken elsősorban prágai csehek és nem turisták laktak). A feltehetően egykor kollégiumnak szolgáló hotelben egy kicsit szörföztem a TV-programok között, amikor egy érdekes cseh műsorra lettem figyelmes.

Dovolená v Protektorátu azaz „Nyaralás a protektorátusban” a cseh TV doku-realityje. A műsorhoz kiválasztottak egy cseh családot, melynek tagjai csak annyit tudnak, hogy időutazásra küldik őket, és ha végigcsinálják a két hónapot a kijelölt helyen, akkor jelentős pénzjutalomban részesülnek. A Lustyk-Doćekalová család tagjai először azt gondolják, hogy a két világháború közötti aranykor, az első csehszlovák köztársaság idejébe helyezi vissza őket a TV stáb. Viszont miután megérkeznek a festői szépségű parasztgazdaságba, kiderül, hogy a Cseh-Morva Protektorátus idejébe repítették őket, és itt kell helyt állniuk.

A műsor a BBC által 1999-ben kitalált „The House 1900” koncepcióját követi. A Lustyk-Doćekalová családnak ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdenie, mint azoknak, akik a Protektorátus idején éltek cseh nemzetiségűként német fennhatóság alatt: kötelező németoktatás a gyerekeknek, terménybeszolgáltatás, élelmiszer-jegyrendszer, éjszakai razziák. A második világháború végének 70. évfordulójára indított műsor a németországi sajtóban heves reakciókat váltott ki: németellenes hangulatkeltésnek, vagy éppen „Big Brother Aushwitz”-nak titulálták. A műsor forgatókönyvírója, Zora Cejnková értetlenül fogadta a vádakat, ugyanis a „Nyaralás a Protektorátusban” nem használ a kereskedelmi TV-zésre jellemező hatásvadász elemeket. A család mellett megjelenő szereplők (a német tanár, a nagyvárosból vidékre menekülők, német turisták – majd katonák és Gestapósok) színészek, akik a forgatókönyv szerint viselkednek, míg a család tagjai szabadon alakíthatják a történéseket.

Tik, tak…

Számos dolgot nem tudtunk megnézni Prágában az idő rövidsége miatt, ugyanakkor lenyűgöző volt az elképesztő mennyiségű, gyönyörűen felújított prágai historizáló és szecessziós épület és David Černý provokatív alkotása, a döglött lovat megülő Szent Vencel.

David Černý provokatív Vencel-ábrázolása a Lucerna Udvarban

De mivel Bécsből könnyen elérhető, biztos, hogy újból felkeressük a várost. Meg szeretném pl. nézni a Sztálin-szobor helyén álló metronómot, mely Csehország fordulatos, sikerrel és kudarcokkal tarkított történelmére emlékeztet.